Angelus Silesius:
Karácsonyi párversek
Emberré lett az Úr, szalmán kapott helyet,
Hogy széna-szalma én már soha ne legyek.
Alázat s gyermeki lélek mily szent dolog!
Kik látták az Urat elsőnek? Pásztorok.
Mért mondod, hogy a Nagy kicsinnyé nem lehet,
S a porszem képtelen felfogni az eget?
Nézd a Szűz Gyermekét! S a szűk jászolt tekintsed:
Benne a föld s az ég és száz világ pihent meg.
Bizony a szíved is kicsi jászol ha lenne,
Újra jönne az Úr s gyermekként megszületne.
Elvesznél, hogyha nem jönne el a szívedben.
Fordította: Csanád Béla
4 megjegyzés:
Boldog karácsonyt!
Merre vagy???? Mi van veled???? Nagyon eltűntél!!! Mostanában nagyon sokszor jutsz eszembe, hogy vajon mi van veletek! Remélem, minden rendben, cska sok a munka, és azért nem hallunk felőled! Jelentkezz!!!!
Én is sokat gondolok Rád, Rátok..... de most így jártam.... kicsit elnavigált a való élet a virtuálistól. Azért igyekszem jönni előbb-utóbb, mert mint minden kapcsolat ez is csak úgy műkszik, ha ápolják, márpedig én nem akarlak Benneteket elveszítni.
Én is ritkán tudok géphez kerülni, de valóban jó lenne, ha nem veszítenénk el egymást. Nekem még mindig nagyon sokat jelent kis csapatunk:))))
Gyere majd ha tudsz, és mesélj!
Megjegyzés küldése