Szóval, hol is tartottam, jaaaa templombelsőről egy fotócska...
Volt egy nagy etetősátor is a műsoroson kívül.....na oda leültünk enni, megettem a jó kis hazai vajas uborkás szendót, tiszta lükék vagyunk pedig, mert nem volt annyira drága a kaja, csak valahogy azt gondoltuk. Nagyon jól kinéző kajákat sütöttek, főztek többfronton a nagyközönség szeme láttára, és hoppá:) itt is volt egy fűszeres részleg, szóval aztán a végén itt vettem a pakorához valókat. Egy nagy bajság volt ebben a sátorban, a huszonötezer nyomuló darázs, vagy méh..... annyira gázos volt a helyzet, hogy mikor végül mégis ettünk egy pirinyó pakorát rózsavizes!! limonádéval (fincsi volt) akkor egy darazsat ki kellett vadászni az itókából...:)
Teli pocakkal vándoroltunk a "tehénpalotához". Apropo a fiatal pár a szertartás
után először teheneket etetni ment, minden földi jóval megtömték őket, és csak utána jöhetett a vendégsereg. Jó, mi?:-)
Az istálló tényleg palotás.... simán elmenne emberlaknak, de azért büdi az volt. Az istálló körül teleptek le a helyi krisnás kézművesek, biozöldségesek. Sajna erről meg az jut eszembe, hogy rendesen szégyelltem a pofámat némely látogatók helyett, mert az egyik programismertetőnél említette a házigazda hölgy, hogy az elmúlt napokban a látogatók nagy lelkesen besegítettek a biozöldség-szüretbe:(, (milyen finoman közölte, hogy loptak, mi?) és kérte, hogy ezt a NEHÉZ munkát hagyjuk már meg nekik.....no komment....
Amit azért rendesen megtanulhatnánk tőlük, a jó nagy embertömegek ezen a földbolygón, az a környezettudatosság.....nem azt mondom, hogy hajítsunk el minden civilizációs áldást, de valahogy jó mértéket kéne tartani ebben nekünk is. Ők ugye nem használnak elektromos áramot..... fával fűtenek, pl. a templomban is, a négy sarokban négy gyönyörű cserépkályha, amit kívülről ajtósítottak, így a folyosón zajlik a szükséges koszolás, nagyon jópofa, és milyen kellemes lehet télen. Van ugye a rengeteg hűtendő tejtermék, amit a bocik adnak, meg hát az ételek, ennek a hűtésére ott van egy parmalatos hűtőkocsi, de hogy a generátor honnan kap áramot, azt nem tudom, biztos az is napelemekből...mert aztán később annyira elsétálgattunk a szerzetesházak felé, hogy észre sem vettük, a tiltótáblát hogy oda nem lehet. Jött is egy szerzetesfiú... őt interjúvoltuk meg, hogy akkor ahol nincs a háztetőn (nagyon helyre kis házacskák különben) napelem, ott mifene van? Mondta, hogy hát gyertya....:)
Meleg volt, nagyon lekábultunk, így visszaültünk a műsoros sátorba, vártuk Kövi Szabolcsot, aki persze 4-re ígérte magát, de csak 3 óra volt. Készülődött viszont a színpadon egy hihetetlenül szép piros hímzett száriban (vagy micsodában) egy roppant bájos arcú csinos kis fehérnép, aki mint később kiderült valahonnan külföldről érkezett. Gyönyörűen énekelt, és úgy, hogy (elfelejtettem, mert van ennek a "műfajnak" valami neve) hogy Ő csak énekelt, a zenészek meg hozzá igazodva improvizáltak.... az összes, a rázómicsodás lánykák, a különféle dobolós meg tányéros fiúk... és én csak nézgettem a színpad jobb oldalán álló fiút, hogy Ő nekem nagyon ismerős..... hát persze, Kövi Szabolcs volt, fölismertem a netről....Ő is beszállt.... nagy örömzenélés volt ott kérem. Ennek az énekes lánynak meg ne tudjátok meg milyen erotikus kisugárzása volt, na ahogy ez ránézett a szerzetes fiúkra, anyám....pedig volt köztük olyan narancssárga vagy rózsaszín ruhás is.... Ezt már nem tudom honnan szedtem, de korábbról tudom, hogy a fehérek családot alapíthatós szerzetesek, a narancsosak meg cölibátust vállalósak. Milyen jó, hogy ez így van, nem? (Nem utalok a katolikus botrányokra, mindannyian hallottátok már bizti.)
Én megmondom őszintén azért nagyon skubiztam, mert tényleg annyira nyugalmas és happy volt az egész... és nagyon figyeltem az összes jövő-menő krisnást, mert hát Ők is emberből vannak, nyilván nem megy az együttélés konfliktusok nélkül, és hát tudjuk egyesek milyen helyre kis bunkózós személyiségjegyeket hordoznak....és biztos így is van, de akkor is csak felnézek rájuk, na.
Egyébként nagyon jól összepasszoltunk Kisbarátosnémmal..... szerintem órákat tudnánk locsogni, de ott mégis nagyon keveset beszéltünk, valahogy hagytuk, hogy történjenek a dolgok, vigyen a légkör....
Kicsit még üldögéltünk ott, közben jöttek a gyerekek, énekeltek....a házigazdánk elmondta, hogy 10 gyerek él perpill. a völgyben, ebből 6 iskolás (tehát 6 gyerek jár abba a szépséges akkreditált suliba, és vizsgázni a falu általános iskolájába járnak tökjó eredményekkel) de demográfiai robbanás!:-)) vá
rható, mert a nyáron még négy kisbabó születik.
Jött aztán Szabolcs végre.....azzal kezdte, hogy felejtsük el, hogy tapsolunk:-)) lazítsunk, engedjük el magunkat, és jött a csodás zene 45 percen át....minimum háromféle fuvola, (lestem, na) furulya, pánsíp (jajde szeretem:)) meg valami különleges síp.... Közben jött Dorka születési híre Nyanyustól:-)
A koncert után én már mentem volna haza, mint a szél:) Elkezdett dörgeni amolyan ijesztgetősen....indultunk is lefelé a kocsihoz ....Búcsúzóul tudjátok-e mi történt? Először az iskola bal oldalán alakult ki a szivárvány, aztán haladt tovább a jobb oldalra, és szép félköríves lett...... húúú nagyon régen láttam már ilyet, csodaszép volt.
Na, ennyi voltam.... biztos csomómindent kihagytam, de már így is kicsit hosszúkás lett :-))) ez az iromány, és a lényeg a lényeg, hogy eltűnt belőlem az a hiányérzet, ami volt Krisna-völggyel kapcsolatban.... merthogy mikor párommal voltunk ott és elvillámlottunk hamar haza, akkor maradt olyan... most nincs. Itt a vége:-)))
(Fotók a google képtárából)
