2008. augusztus 11., hétfő

Teljesség


Weöres Sándor:
A teljesség

Van Isten? Nincs Isten? - Abban, ami független a tértől, időtől és minden káprázattól: a Van és Nincs ugyanaz.
Van öröklétem? Nincs öröklétem? - Túl a téren, időn és minden káprázaton: a lét és a nem-lét ugyanaz.
Minden ismereted csupán arra jó, hogy a változók közt eligazítson, de a változatlanról nem nyújt semmi bizonyosságot. Ismeret csak a változóban van és csak a változóról, mert benne külön-külön vizsgálható a Van és Nincs, helyes és helytelen, domború és homorú; de a teljességben mindez bontatlanul azonos, ezért nincs benne semmi megnevezhető. A teljesség nem egy és nem több, nem én és nem más, nem valami és nem semmi.
Ha a teljességet ismerni akarod, ne kérdezz semmit, mert rávonatkozólag minden"igen" és"nem" ugyan azt jelenti; hanem merülj önmagadba, személyed alá, s ahol nincs tovább, ahol minden mindennel azonos: ez a teljesség.

2 megjegyzés:

Senior írta...

Hmmm..??..igen..jó...értem..
de én úgy gondolom,hogy nincs teljesség,mert soha nem lehet,lesz minden mindennel "azonos",de ettől még élhetünk magunkkal harmóniában...én úgy érzem,hogy a "teljesség" megfosztana álmainktól,céljainktól...de ezek nélkül hogyan tovább?

galina írta...

Weöres Sándor Hamvas Béla tanítvány volt, de megmondom őszintén én nem nagyon tudtam Hamvast olvasni, de Őt igen.....azért nehéz érteni ezeket az egyetemes igazságmorzsákat, mert a kiművelt tudatunkkal próbáljuk értelmezni, vagy megérteni.... itt inkább az intuíciót jó elővadászni.... vagy nem tudom... én olyan értelemben értem ezt a verset, hogy a teljességnek köze nincs a mondjuk földi vágyainkhoz, álmainkhoz....az valahol azon túl van. A harmóniára persze lehet törekedni, én is azon iparkodom.... mondjuk holnap reggelig, amíg a seggfej szomszédom el nem kezd gyakorolni a rockzenekarával:-(((